Dolgozatkérő levél

Tudatjuk, hogy idén, augusztus 15-20. között sor kerül a Magyarok XI. Világkongresszusára, Szkítákkal a Sötétség ellen címmel, amelynek fő célkitűzéseit az itt mellékelt ALAPVETÉS tartalmazza. A Világkongresszus keretében számos konferenciát szervezünk, ezek között egyet, amelyet népünk, nemzetünk legnagyobb közös szellemi alkotásának, a magyar nyelvnek szentelünk.

Olyan dolgozatokat kérünk, amelyek a magyar nyelv ősiségét, egyediségét, filozófiai elmélyültségét tárgyalják, ahogyan azt Dr. Győri-Nagy Sándor mellékelt, Egy békeképes nyelv- és kultúraelmélet felé – Teremtett egyediség és társultság a magyar nyelv és kultúra kódrendszereiben című írása bővebben kifejti.

Kérjük az érdeklődőket, akik dolgozattal jelentkeznének, hogy írják meg tervezett előadásuk címét és tömörítvényét (max. 1000 leütés). Amennyiben képet is kívánnának mellékelni, úgy kérjük, hogy azt jpg-formátumban külön csatolják. A jelentkezéseket 2024. április 29-ig várjuk az mvsz@mvsz.hu címre.

A beküldött jelentkezéseket konferenciánk Szervezőbizottsága legkésőbb 2024. május 13-ig kiértékeli, és dönt befogadásukról. A befogadott dolgozatok megírására a szerzőknek majd 6 hét áll rendelkezésükre.

Tudatjuk, hogy mindazok, akiknek befogadjuk a dolgozatát, a Magyarok XI. Világkongresszusának előadói lesznek, akik egyben a Világkongresszus szavazati joggal rendelkező felsőházi elvű küldöttei.

Szeretettel várjuk érdeklődő nemzettársaink jelentkezését.

Budapest, 2024. március 27.

Dr. Győri-Nagy Sándor                                                                                     Hermányos Mária

a konferencia elnöke                                                                                        a konferencia titkára

Patrubány Miklós,

a Világkongresszus Szervezőbizottságának elnöke

Melléklet:

Egy békeképes nyelv- és kultúraelmélet felé

Teremtett egyediség és társultság a magyar nyelv és kultúra kódrendszereiben

I. Régtől gátolja a magyar nyelv/kultúra egyediségének, ősiségének, fenntarthatósági jelentőségének meglát(tat)ását több, egymással összefüggő tényező:

1)      Közismert az a nyelvelmélet, amelyet egy terjeszkedő civilizáció talált ki nekünk, kijelölve helyünket térben és időben az alávetett másodrangúak között.

2)      A pozitivista nyelvszemlélet, mely a nyelvet puszta formának tekinti, alapregiszterétől, a hangoktól, elvitatja a jelentéshordozó képességet. A nyelvek értelmét adó egészleges jelentéstartományt, a kultúrát különválasztja a nyelvtől: alapvető hordozó, örökítő közegétől.

3)      A terjeszkedő nyelv- és kultúraelmélet csak fölé- s alárendelt nyelveket, kultúrákat ismer (el). Viszonyukat a „kölcsönzés”-sel jellemzi. A fölérendelt a magasabb rendű, a „fejlettebb”, az átadó. Az alárendeltek csak átvevők, hisz alacsonyabb rendűek, „fejletlenebbek”, ezért „szorulnak rá” mások nyelvi-kulturális javaira. Ez a viszonyképlet nem csak hamis, de egyenest háborús képlet is.

A nyelvek ilyetén felfogása és e viszonyképlet gyökereiben hamis, mert a nyelvek és kultúrák nem elsősorban egymással vannak kapcsolatban, hanem leginkább saját teremtés-szeletükkel, amelyben és amelyből élnek. Amelyhez a saját nyelv és kultúra a teremtésbeli „használati utasítás[1]”.

Ám egyben háborús képlet is, mert a nyelveket és a kultúrákat szembeállítja egymással. Nem csupán nemzetközileg, de nyelv- és kultúrközösségen belüli változataikban is. A nemzeti nyelvközösségeket nyelvi polgárháborús állapot fenntartásával teszi ellenséggé manipulálhatóvá.

4)      Betetőzi mindezt az a szaktudományos szétszakítottság, amely megfosztja az anyanyelvek és anyakultúrák tulajdonosait[2] a beleszólás, a hozzáértés jogától.

Pedig a jogfosztott anyanyelvi, anyakultúra-tulajdonosi többségben tömérdek olyan nem nyelvész szakember van, akiknek sajátos szaktudásai sokat adtak máig a nyelvek és kultúrák tudományosan hitelesebb vizsgálatához. Mégis ők a „laikusok”. Ugyanakkor a világ anyanyelv- és anyakultúra-tulajdonosainak zöme vagy etnokulturális kisebbségi viszonyok közt él, vagy kisebbségi típusú nyelvi-kulturális megkülönböztetést él meg. Ők az igazi tudói ezek minden következményének is.

II. A fenntarthatóság végszüksége korában eljött az ideje egy szakrális, teremtésirányú fordulatnak a nyelv(és kultúra)tudományban, egy békeképes nyelvelmélet megalkotásával. E közös békeküldetésre hív a Magyarok XI. Világkongresszusának nyelvi konferenciája. 2024. április 29-ig 1000 leütés terjedelemben várunk előadás-tömörítvényeket, szakmai, nyelv-ideológiai, tematikai kötöttségektől függetlenül. A befogadásról a szervezőbizottság dönt, és ‒ kidolgozási felkéréssel ‒ tájékoztatást ad.

Győri-Nagy Sándor

nyelvész, kultúrökológus, a MÖF elnöke, ny. tszv. egyet. doc.

—————————————————————

1 Prof. DDr. S., Győri-Nagy: „Kultur ist die Gebrauchsanweisung für das jeweils gegebene Segment der Schöpfung. Das heißt, sie ist genauso geheiligt wie die Landschaft selber als Teil der Schöpfung”. St. 127. In: 14. Internationaler Kongress Renovabis. Kongressband „In Verantwortung für die Schöpfung”. Freising, 2010.

2 Ezért van a Magyar Ökoszociális Fórumban a Hermányos Mária jegyezte MAKK: a Magyar Anyanyelv- és Kultúra-tulajdonosok Közössége.