SZKÍTA ERKÖLCS, MŰVÉSZET ÉS ÉLET KONFERENCIA

Világunk a fizikai-anyagi és lelki-szellemi teljes lebontás állapotába került, paradigmaváltásban vagyunk. A föld ősi népei már régóta figyelmeztetnek erre, rávilágítva a megoldásra, a változás és változtatás kikerülhetetlen elérkeztére. A hatalom éppen ezért még ádázabb és veszélyesebb eszkö­zökkel, módszerekkel igyekszik agóniáját kitolni, szükségtelenül több naív, megtévesztett áldozat akár élete árán is.

Jelen időnk beteg Amerikájából elindult, és a „Kisamerika” (=Brüsszel) ál­tal vezérelt Európában sajnálatosan teret nyert világszemlélet most a leg­nagyobb veszély. Nevezetesen, hogy mindenkit vagy barátunknak, vagy el­lenségünknek tekintsünk, – ahogyan ők diktálják – a saját kritikai érzékre már oda sem figyelve. A háttérirányítók és az elhárítás által vezérelt hiva­talos tudomány minden területen foggal és körömmel tagadja, rejti, leplezi és hazudja el a mindannyiunkat érintő igazságokat. Pontosan tudják, hogy a tudatlan, hitetlen, ebből következően hiteltelen ember agya jobban befo­lyásolható, tudata gyorsabban módosítható, elméje szorosabban és ered­ményesebben rabláncra fűzhető.

Kézbe kell venni saját ügyeinket és magunknak kell megoldást nemcsak keresni, hanem meg is találni. Világunk eljutott a szellemi és technikai fej­lődésnek már egy olyan szintjére, hogy meg tudjuk érteni a múltat. Múl­tunk ismerete pedig nem más, mint a jövőnk ismerete.

Célunk

Éppen ezért a lehető legsürgetőbben fel kell tárni elhamisított és eltitkolt múltunkat. Fel kell állítani nemzetünket a lezüllesztett nép állapotából. Haladéktalanul meg kell erősíteni a becsület, a tudás és hagyomány, vala­mint az ősök tiszteletét. Kiemelten fontos az anyanyelv kérdése, mert bebi­zonyosodott, hogy a nyelvek szerkezeti különbségei valójában világszemlé­leti különbségeknek felelnek meg. A felsoroltakhoz elsőként tisztázni kell a jog és felelősség jelentését, tartalmának kérdését.

Ez a cél csakis és kizárólag ősi múltunk, a szkíta erkölcs, gondolkodás és életpéldázat pontos megismertetésének segítségével, széles körű terjeszté­se által újbóli szokássá, evidenciává alakítása révén érhető el.

Alapvetések

Szkíta őseink nemcsak páratlan leleteket hagytak ránk, hanem megszívle­lendő erkölcsi tanításokat is. Werbőczy István a híres Hármaskönyv-ben gyűjtötte össze a régi, szkíta elemeket.

Első alapelv: Egységben az erő! – nem az „oszd meg és uralkodj” szemita szokásában.

Második alapelv: A közösségi érdek az egyéni érdek felett áll!

Az összefoglalóan turáninak nevezett szkíta népek rokonságának és közös érdekeinek tudata már régóta létezik. Atila volt a turáni népek első nagy felszabadítója, megvédője, és egyesítője. A szemiták, perzsák, görögök, ró­maiak, kínaiak, germánok és szlávok, az őshonos turáni népeket irtották, kitelepítették, gyarmatosították, és erőszakkal beolvasztották. Az idegen megszállók és uralmak nem csak népességi, erkölcsi és műveltségi veszte­ségeket, hanem súlyos gazdasági és környezeti károkat is okoztak, és okoz­nak ma is nemcsak a turáni népeket, hanem földjeiket is pusztítva.

Az ősi szkíta nemzeti eszme nem más, mint küldetéstudatunk ismerete és annak teljesítése. Ez az eszme nem egy hamis és gyűlöletet szító fajelmélet, mint a finnugor, pánszláv, dákoromán, és a kifordított árja, stb. elméletek. A turáni eszme alkalmas egyedül az ellentétek megoldására, mert a kü­lönbözőnek tartott népek közös gyökereit tudományosan ki tudja mutatni. Bebizonyított tény az is, hogy az ősturánok (a szkíta mágusok) az emberi­ség műveltségének megalkotói.

A turáni eszme e műveltség megóvásán és gyarapításán keresztül az Atila-i szellemiséghez hűen a népek közötti egyetértésre és kibékítésére törek­szik. Veszélyes helyzetben álló magyarságunknak vissza kell fordulni több százmilliós turáni szkíta testvérnépei felé, és a hivatalos oktatási irányzat ellenére újra fel kell ismerje őket. A magyarok NEM azért vannak a Kár­pát-medencében, hogy a nyugatnak behódoljanak, vagy szent földünket idegeneknek átengedjék, hanem azért, hogy őseik tiszteletét, múltjuk is­meretét és az Atila által létrehozott turáni népek szellemi egységét vissza­állítsák.

A szkíta életfilozófia alapja a harmónia és a béke, mert a szkíta ősvallás és az abból kialakult szkítakereszténység lényege az EGYSÉG: egy vagyok az egész természettel és a teljes világegyetemmel. Minden és mindenki egy. Bármiféle elkülönülés, vagy elválasztási kísérlet, felborítja a rendet, megtöri a harmóniát és a békét. Ebben a lelkiségben mélyen gyökeredző „isten-hit” és a „nemzedékek” végtelen küzdő, szabadságszerető és magas tudású sorozata diktálja a szkíta népek lüktető életütemét, és ez a ma­gyarázata a hatalmas jelentőségű „családnak” és az „ősök tiszteletének”. Ugyanis a család – a hosszú nemzedékek élő valósága, amelyben az „egyes” ember felolvad, viszont a „család” is beleolvad a „felsőbb isteni közösség­be”, a NEMZET-be.

Módszer és megoldás

Eme nemzetünk megmaradásáért kitűzött nemes és magasztos célok el­érésének legnagyszerűbb módszere ez a jelen Világkongresszus, aminek feltétlen eredménye nemcsak lesz, hanem már van. Ez az eredmény a szkí­ta konferenciát illetően egyrészt őseink vigyázó szellemének, Boldogasz- szonyunk szeretetének köszönhető. Másrészt a beérkezett, szinte a teljes szkíta értékrendet felmutató – jórészt amatőrök által készített – dolgoza­tokban, előadásokban megnyilvánuló tudás és felelősség cselekvő erejének aurájában, fényében érlelődött és növekedik gyümölcsözővé, áldottá.

Van remény!