Patrubány Miklós a Magyarok X. Világkongresszusán: “Jöhetnek, de az elrabolt országrészekkel együtt”

Az 1938-ban megalapított Magyarok Világszövetsége székházának (Budapest, Semmelweis u. 1–3.) Széchenyi-termében augusztus 15-én, vasárnap elkezdődött, A Szent Korona erejével-jelmondattal meghirdetett hatnapos (augusztus 15–20.) Magyarok X. Világkongresszusának Nyitó-konferenciáján, majd a négynapos nemzetstratégiai konferencia (augusztus 16–19.) első napján Patrubány Miklós elnöki megnyitó beszédében nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a koronavírus-világmizéria következtében csak elvétve érkeztek meg a tengerentúlról küldöttek, valamint a nyugat-európai országokból is jóval kevesebben vállalkoztak az anyaországi útra, mint az előző Világkongresszuson. Hozzáfűzte, hogy a világhálós élő közvetítés révén mindenki követheti a Világkongresszus munkálatait, amelyek utólag is bármikor megtekinthetőek lesznek a Magyarok Világszövetségének YouTube-csatornáján és a Szövetkezet Tv honlapján.

Felidézte, hogy a trianoni békediktátum után kilenc évvel erősödött meg annyira Csonka-Magyarország, hogy 1929-ben – a haza nélküli, önálló állammal nem rendelkező zsidók Zsidók Világkongresszusának mintájára életre hívja a Magyarok Világkongresszusát. (Addig még az utódállamokból elmenekült egymillió magyar nemzetiségű vagonlakónak is otthont kellett biztosítani.) A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Magyarok II. Világkongresszusán, a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus keretében alakult meg (1938. augusztus 18.). A harmadik Világkongresszus a rendszerváltozás után, 1992-ben csupán világtalálkozó álnévvel bonyolódhatott le a környező egykori kisantant államok (Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia) aknamunkája, hisztérikus magyarellenessége miatt.

A Magyarok IV. Világkongresszusa (1996) mondta ki először Záró-nyilatkozatában, hogy az egységesülő Európában meg kell teremteni a magyar nemzet egységét is, mégpedig oly módon, hogy a külhoni magyarságnak vissza kell adni a magyar állampolgárságot. A Magyarok Világszövetsége, mint a Magyarok Világszövetségének ügyvivő testülete, 14 évig tartó küzdelmet folytatott a magyar állammal szemben azért, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgársága valósággá válhasson. A 2004. december 5-i népszavazáson ugyan győztek az igenek, de számuk nem volt elegendő ahhoz, hogy az Országgyűlést a törvény meghozatalára kötelezze. Ezért kellett a Magyarok Világszövetségének 2007-ben egy második népszavazást kezdeményeznie, amelyet az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság a legsúlyosabb alkotmánysértéseket elkövetve halogatott három évig, mindaddig, amíg a 2010-es választások után, még 2. Orbán-kormány megalakulása előtt a Magyar Országgyűlés kétharmados Fidesz–KDNP-többsége végre törvénybe iktatta a kettős állampolgárság jogintézményét. (Az Alkotmánybíróság másnap okafogyottságra hivatkozva utasította el az MVSZ 2007. évi népszavazási kezdeményezését.)

Hozzá kell tenni, hogy az állampolgársági törvény alapján nemcsak a 100 éve kisebbségi sorsban szenvedő magyar nemzetiségű határon túli magyarok, hanem azok is folyamodhatnak magyar állampolgárságért, akiknek valamelyik felmenője valaha magyar állampolgár volt. A románok, a szerbek, a szlovákok stb. is élhetnek a kivételes lehetőséggel, amire Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke úgy reagált: „Ehelyett úgy kellett volna fogalmaznia a törvénynek, hogy megkaphatják a magyar állampolgárságot, jöhetnek, de az elrabolt magyar területekkel, országrészekkel együtt. A magyarországi gyökerekkel bíró izraeli zsidó állampolgárok is ugyanilyen könnyedséggel érhetik el a magyar állampolgárságot, a kedvezményes honosítást, a Magyarországon való letelepedésüket. A törvény egyébként azt is lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgársággal sosem rendelkezett moldvai csángó magyarok is felvehessék a magyar állampolgárságot.”

Az elnöki  megnyitó beszédet követően Wass Albert A bujdosó imája című versét a felvidéki (Párkány) Kovács Emese, az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet gimnázium 2. osztályos tanulója szavalta el mély átéléssel.